,,Megrazoan szep tortenet egy lanyrol, akitol meg a nevet is elvettek, elete megis azt peldazza, mi tesz valakit emberre." Jang Jin-sung, a Dear Leader cimu konyv szerzojeHyeonseo Lee gyermekkorat Eszak-Koreaban toltotte, egyike volt annak a tobb millio embernek, akit tuszul ejtett a titkolozo, brutalis kommunista rezsim.
Hirtelen ugy ereztem, nem kapok levegot..
Szelcsend volt.
A mellettem allo ferfi ragyujtott, aztan leengedte cigarettat tarto kezet, es a fust ott gomolygott az ujjai korul.
A jelenet zavarba ejtett, mert senki sem mozdult, senki sem sietett a kotelen logo ember segitsegere.
A legjelentektelenebb reszlet ragadt meg az emlekezetemben.
Allott ferfiverejtek szaga csapott az orromba.
A kotel csikorgott.
A nezelodok egy szot sem szoltak, mintha valamifele szertartason vettek volna reszt.
A kozeleben jo par katona allt rezzenestelen arccal, vallukra akasztott puskaval.
Nem mozgott, de a teste ide-oda ingott a hid vaskorlatjahoz erositett kotelen.
A gyari munkasok lilaskek egyenruhaja volt rajta.
Kovettem a tekintetuket, es egy akasztott embert lattam.
A fejere koszos zsakot huztak, a kezet hatrakotoztek.
Az elol allok mind felfele bamultak.
Befurakodtam a tomegbe, hogy lassam, mi tortent.
Furcsa modon megereztem, hogy valami baj tortenhetett, de nem tudtam ellenallni a kisertesnek, hogy megnezzem.
Eppen hazafele tartottam a folyoparton, amikor valamivel elorebb meglattam a vasuti hid alatti uton tolongo tomeget.
Mindent beleptek a legyek.
A folyo felol orrfacsaro szag terjengett.
Kellemetlenul paras volt a levego.
Ujsagiro-gyakornokkent reszt vett a del-koreai ujraegyesitesi miniszterium munkajaban, es tervei kozt szerepel egy alapitvany letrehozasa, amely az eszak-koreai menekulteknek segitene kapcsolatba lepni a nemzetkozi kozossegekkel.
Hyeonseo Lee nagy hatasu TED-eloadasat eddig tobb mint huszmillioan lattak."Heteves voltam, amikor anyam egy meleg delutanon bekuldott valamiert a varosba.
Tartott beszedet a Stanford, a Princeton es a New York-i egyetemeken, irasai jelentek meg a New York Times es a Wall Street Journal hasabjain, valamint a BBC, a CNN es a CBS News is keszitett vele interjut. 2015-ben publikalt oneletrajza, A lany het nevvel nemzetkozi siker lett, megjelenese ota tobb mint husz orszagban adtak ki.
Lee az eszak-koreai menekultek egyik legnagyobb hatasu szoszoloja, aki az Egyesult Nemzetek Szervezete es a vilag szamos vezetoje elott beszelt a szulohazajaban tapasztalt elnyomasrol.
Tizenket ev elteltevel azonban visszatert az eszak-koreai hatarhoz, hogy egy meresz, koltseges es rendkivul veszelyes kuldetes soran atsegitse csaladjat Del-Koreaba.
A lany het nevvel kulonleges, bator tortenet, amely bepillantast enged a vilag legzartabb diktaturajanak mindennapjaiba, elso kezbol ad szamot a tortenelem egyik legkegyetlenebb ehinsegerol, mikozben megismerhetunk egy kiveteles not, aki nem felt kuzdelmesen kivivott szabadsagat kockara tenni a csaladjaert.
Hyeonseo LEE a Hankuk Egyetem angol es kinai szakan szerzett diplomat, jelenleg Del-Koreaban, Szoulban el.
Hazateresre menekultkent nem gondolhatott, Kinaban maradt, megtanulta a nyelvet, kivart es tulelt.
Ekkor meg nem sejthette, hogy csak hosszu ido elteltevel lathatja viszont szeretteit.
Keptelenseg, hogy "a vilag legnagyszerubb orszagaban" a nepnek ennyi ehezes es elnyomas jusson osztalyreszul.
Tizenhet evesen elmenekult hazajabol.
Amikor az 1990-es evekben lesujtott Eszak-Koreara az ehinseg, raebredt, hogy egesz eleteben elrejtettek elole az igazsagot. ,,Megrazoan szep tortenet egy lanyrol, akitol meg a nevet is elvettek, elete megis azt peldazza, mi tesz valakit emberre." Jang Jin-sung, a Dear Leader cimu konyv szerzojeHyeonseo Lee gyermekkorat Eszak-Koreaban toltotte, egyike volt annak a tobb millio embernek, akit tuszul ejtett a titkolozo, brutalis kommunista rezsim
