A titanok bukasa a szazad tortenelmenek elso husz, felkavaro eve, amely nemzetek bukasat es felemelkedeset hozta.
A kritikusok egyontetuen allitjak, hogy ujabb mestermu szuletett..
Muvei rendszeresen a bestsellerlistak elere kerulnek.
Ken Follett tortenelmi kalandregenyeket es napjainkban jatszodo krimiket ir.
Vilagszerte tobb mint 100 millio peldanyban adtak el koteteit.
Ezeknek a vilag kulonbozo reszein elo csaladoknak a sorsa a nagy tortenelmi esemenyek, elsosorban a vilaghaboru soran egymasba kapcsolodik.
A titanok bukasa– Ken Follett tobbi regenyehez hasonloan – izgalmas, mesterien felepitett cselekmenyu regeny, amely megmutatja, hogyan sodrodott bele Europa es Amerika az elso vilagegesbe.
Lenin es a bolsevikok gyozelme utan komisszarkent a Kreml egyik elegans lakasaba koltozhet becsaladjaval.
Batyja, Grigorij Peskov, ontudatos munkas, a kommunista vitakor tagja, majd az 1917-es oroszorszagi forradalom egyik vezetoje.
Vyalov szolgalataba szegodik, majd elcsabitja annak lanyat Lev Peskov lovasz, aki, hamis utlevellel vandorol ki a Petrogradbol.
Egyikuk Wilsonnak, az Egyesult Allamok elnokenek szemelyi titkara, Amerikaban el egy orosz uzletember, Vyalov, akirol mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasznalva tett szert roppantvagyonara.
A vendegek kozt tobb kulonos alak is felbukkan.
Ezendiplomatak egyike a rejtelyes Walter von Ulrich grof, a nemet kovetseg attaseja, aki beleszeret a grof szabadgondolkodasu hugaba.
Mikozben a grof a walesi szenbanyakban szipolyozza ki a banyaszokat, kastelyaban uralkodokat es diplomatakat lat vendegul.
A cselekmeny kozeppontjaban egy angol arisztokrata, Fitzherbert grof all, akinek Elisaveta, orosz hercegno a felesege.
A titanok bukasa a szazad tortenelmenek elso husz, felkavaro eve, amely nemzetek bukasat es felemelkedeset hozta
