Westerbork hollandiai tranzittabor volt, ide gyujtottek be es innen szallitottak tovabb mintegy szazezer zsidot Auschwitzba es Sobiborba 1942 juliusa es 1944 szeptembere kozott, ahol szinte kivetel nelkul mindenkit legyilkoltak.
A konyvet a De Wind csalad archivumabol szarmazo kepanyag illusztralja..
Ezert talalta ki Hans van Dam figurajat, akirol harmadik szemelyben beszelve teremtette meg az elbeszeleshez szukseges tavolsagot.
A szoveg bevezeto reszet egyes szam elso szemelyben irta meg, majd rajott, hogy igy keptelen lesz az egesz tortenetet megirni.
Annyira friss benne minden, amit latott, es megelt, hogy a szovegben tetten erheto a kuszkodese, hogy hogyan tudja mindezt megfogalmazni, atadni.
Eddy de Wind konyve valoszinuleg az elso Auschwitz-beszamolok egyike, visszaemlekezesnek szinte nem is lehet nevezni, hiszen meg ott helyben, szenvedesei es a megtapasztalt borzalmak helyszinen kezdte papirra vetni rabsaga tortenetet...
Eddy de Wind nemcsak az Auschwitzban atelt borzalmakrol szamol be szivszoritoan es megrenditoen, de megfigyeli es elemzi azt is, hogy szelsoseges helyzetekben milyen viselkedesre - jora es gonoszra egyarant - kepes az ember.
Hogyan lelt szerelemre a taborban, es hogyan elte tul a borzalmakat? Errol szol meg az auschwitzi taborban elkezdett regenye.
Kesobb o is a halaltaborba kerul, de csodaval hataros modon tuleli, es visszater szulohazajaba.
Eddy de Windet nem engedik tobbe haza.
Erkezesekor azonban kiderult, hogy anyjat mar elszallitottak Auschwitzba. 1942-ben Eddy de Wind zsido orvos onkent jelentkezett Westerborkba dolgozni, mert abban remenykedett, hogy ezert cserebe edesanyjat kiengedik a taborbol.
Westerbork hollandiai tranzittabor volt, ide gyujtottek be es innen szallitottak tovabb mintegy szazezer zsidot Auschwitzba es Sobiborba 1942 juliusa es 1944 szeptembere kozott, ahol szinte kivetel nelkul mindenkit legyilkoltak
