Az „Iskola a hataron” Ottlik Geza legfontosabb muve, a 20.
A kadetIskola komor, baljos epulete a huszas evek Magyarorszaganak szimboluma – es a regeny ennek a szimbolumnak tarsadalmi es erkolcsi tartalmat, valosagat mutatja be, iteletet mondva folotte.”.
Szeretnenek bepillantani a Horthy-korszak leendo katonatisztjeinek nevelesebe, a hatarszeli kadetIskola eletebe, ahova az urifiukat kuldik, hogy a legerzekenyebb kamaszkorban torteno kinzatasok es az embertelen fegyelembe valo neveles utan legtobben maguk is a neveloikhez hasonlo kinzokka, fegyelmezokke valjanak.„Ottlik hitelesen es nagy muveszettel abrazolja ezt a testi-lelki terrort, aminek vedtelenul ki vannak szolgaltatva ezek a kamaszok, es azt a folyamatot, amely odaig zulleszti oket, hogy ezt a termeszetellenes vilagot termeszetesnek es egyedul lehetsegesnek fogadjak el.
Egyik sem azonos a regenyt iro Ottlik Gezaval, de mindegyik alakba beleszott oneletrajzi elemeket is.
Bebe hasonlokeppen megkuzd a beilleszkedes nehezsegeivel, de o nyitottabb, baratkozobb szellemu, s az „ervenyesules” erdekeben megalkuvasokra is hajlando...*Az „Iskola a Hataron” cimu ezen kiadvanyt azoknak az olvasoinknak ajanljuk, akik szeretnek megismerni ezt az egyreszt szabalyos diakregenyt, mulattato, neha tragikumba fordulo diakcsinyekkel, artatlan vagy borsos kamasztrefakkal, ugyanakkor joval tobbet is ennel: egy tarsadalom lelektani regenyet.
A regeny vege fele kicsapjak Merenyieket, mert az egyik fiu mindent elbeszel az intezmeny papjanak...
Medve es Bebe nemcsak ket nezopontot jelent, hanem termeszetesen ket egymastol eltero szemelyiseget is.
Ezek persze mindig a felnott vilag lekepezodesei is...
Merenyiek a civil eletben egyertelmuen devians figurak lettek volna, a katonaIskola torvenyszeru szellemisege azonban kimondatlanul is nevelodesi eszkoznek tekintette a novendekek vilaganak hierarchikussagat, az ebbol kovetkezo kiszolgaltatottsagot, a kegyetlenkedeseket.
Az idosebb eletkor es a nagyobb helyi tapasztalat elonyukre szolgal az ujoncok, a „civilek” betoresenel.
Az „Iskola a hataron” kozeppontjaban kiskamaszok allnak, olyan eletkoruak, akiknel a banda-, a csapatszellem amugyis eros, annak ellenere, hogy szuksegszeruen kialakulnak a markansan hierarchikus viszonyok, s hogy e bandaknal a civil eletben sem ritkak a kegyetlenkedesek.
Uj fiuk tehat egy tobbe-kevesbe mar osszerazodott kozossegben, ahol a vezer Merenyi es kozvetlen kornyezete egy-ket evvel idosebb a tobbieknel, ugyanis osztalyismetlok. kezirata tiszta dokumentum...
Az Iskola tizeves korban veszi fel a novendekeket, inditja az elso osztalyt, de heten a masodik ev elejen csatlakoznak hozzajuk.
Arra peldaul, hogy korantsem biztos, hogy Medve Gabor, azaz M.
Eleinte azt gondolja, hogy a hiteles felidezes viszonylag egyszeru, de hamarosan ra kell dobbennie „az elbeszeles nehezsegeire”.
Az iskolai evek felidezese tehat ket nezopontbol all elottunk: egy rogzitett es igy egyertelmu szoveg altal, es egy erre is reflektalo, allitasokat megerosito, ketsegbe vono s kiegeszito masik szoveg altal.
Bebe festomuvesz lett.
Termeszetesen Bebenek is megvannak a maga kitorolhetetlen emlekei, amelyekkel a keziratot tanulmanyozva ismetelten szembesul.
Ok harman nem valtak katonava, illetve kesobb otthagytak a hadsereget.
Medve Gabor Bebere bizta azt a keziratot, amely a katonaiskolai eveket dolgozza fel.
A hetvenes evekben peldaerteku muve valt az ujabb ironemzedekek uj szemleletre torekvo alkotoinak szemeben.*A fejezetek harom foszereplot emelnek ki: Medve Gabort, Szeredy Danit es az esemenyeket folidezo Bebe becenevu Both Benedeket.
Megjelenese idejen (1959) csak szereny visszhangot valtott ki, de a valodi rangja mindinkabb megmutatkozott. szazadi magyar irodalom egyik legjelentosebb alkotasa.
Az „Iskola a hataron” Ottlik Geza legfontosabb muve, a 20
