Mar-mar idilli korulmenyek kozott nevelkednek a vilagtol elzart maganiskola, Hailsham novendekei.
Hogy nincsenek szuleik, mint masoknak, a kulvilagban, es hogy csak azert leteznek, hogy aztan “adomanyozhassanak”.
De megis van az eletukben szeretet es szerelem, van “lelkuk” – es a regeny fohosei szamara meg az a lehetoseg is felmerul, hogy az igazi szerelem talan, ha csak kis idore is, kimenekitheti oket elore megirt sorsukbol.
Ishiguro megteveszto egyszeruseggel kibontakozo remekmuve a legaprobb lelki rezdulesekre is erzekeny szemmel meseli el nekunk azoknak a fiataloknak az eletet, akik tul hamar kell, hogy szembesuljenek az elet elkerulhetetlen egzisztencialis dramajaval.
A regeny 2005-os megjeleneset kovetoen rovid idon belul tobb jelentos irodalmi dijat is elnyert, a Time magazin bevalogatta a szaz legjobb angol nyelvu regeny koze, es Mark Romanek rendezeseben nagy sikeru film is keszult belole, melyet 2010-ben mutattak be.
A 2017-ben “nagy erzelmi ereju regenyeiert” Nobel-dijjal kituntetett japan szarmazasu brit iro, Kazuo Ishiguro olyan brilians regenyek szerzoje, mint a Napok romjai, Az eltemetett orias, a Klara es a Nap es – mind kozul a legnagyobb vilagsiker – a Ne engedj el…Temajat es gondolati ivet tekintve minden ujabb muve meglepetes – van koztuk a melyseges multbol a mi korunk emberehez szolo allegoria, van a kozeljovoben jatszodo disztopia, van, amelyik Japan masodik vilaghaborus veresegenek lelki hatasait elemzi, es van olyan, melynek fo motivuma a zene -, de mindegyiket osszefuzi az a sajatos latasmod, melynek kapcsan eszunkbe juthat ugyan Franz Kafka, Marcel Proust vagy Vladimir Nabokov, de Ishiguro iroi vilaga vegso soron egeszen eredeti: olyan kulonos fenytoresben lattatja a szorongo emberi lelket, mint senki mas..
De kozben sejtik, aztan lassacskan mar tudjak is – bar egy gyerek szamara ez a tudas szinte felfoghatatlan -, hogy ok kulonleges lenyek.
Mar-mar idilli korulmenyek kozott nevelkednek a vilagtol elzart maganiskola, Hailsham novendekei
